A behajthatatlan követelések kezelése gyakran okoz fejtörést a vállalkozóknak. Mikor minősül egy követelés behajthatatlannak a Tao. szempontjából? Mit, mikor és hogyan lehet értékvesztésként feltüntetni az adóbevallásban, illetve mi történik az elévült követelésekkel? Mutatjuk a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos, a társasági adózás szempontjából fontos tudnivalókat.
A követelések értékvesztésére vonatkozóan a 2000. évi C. számviteli és az 1996-os LXXXI. társasági adóról és osztalékról szóló törvény tartalmazza a hatályos szabályozásokat. A Tao. törvény szerint egy követelés alapvetően két feltétel teljesülése esetén válhat behajthatatlanná. Az egyik ilyen, ha bekövetkezik a Szt. törvény által megfogalmazott behajthatatlanság.
7 eset, amikor egy követelést behajthatatlannak kell minősíteni
A számviteli törvény szerint hét olyan eset van, amikor egy követelést behajthatatlannak kell minősíteni, ezek a következők:
- Ha a végrehajtási folyamat során kiderül, hogy nincs elég fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi a követelést.
- Ha a hitelező az adósságrendezési/csődeljárás során elengedte a követelést egy egyezségi megállapodás keretében.
- A felszámoló írásban nyilatkozik arról, hogy nincs fedezet a követelésre.
- Ha az adósságrendezési eljárás/felszámolás végén a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre.
- Ha a követelés eredményesen nem érvényesíthető, vagy ha a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel, illetve ha az adós felkutatása eredménytelen.
- Ha a bíróság előtt nem érvényesíthető a követelés.
- Ha a követelés a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlan követelés és a társasági adó
Az itt említett hét eset közül az adótörvény az utolsó két követelést, tehát a bírósági úton nem érvényesíthető és az elévült követelést tekinti olyannak, amelyeket az adóalapban nem lehet érvényesíteni, vagyis nem minősülnek a vállalkozási tevékenységben ráfordításnak.
Az elévült követelést bár a Számviteli Törvény behajthatatlannak minősíti, a Tao. törvény kiemeli ebből a kategóriából, így az elévült követelés leírása miatt növelni kell a társasági adó alapját. Ezt csak abban az esetben lehet elkerülni, ha a követelés már az elévülése előtt behajthatatlanná válik és az adózó bizonyítani tudja, hogy mindent megtett a követelés behajtásának érdekében.
A 365 napon túli követelések értékvesztésként történő elszámolása
A Tao. tv. egy másik fontos pontra is kitér. Ha a követelés vagy annak egy része várhatóan nem térül meg, akkor azt értékvesztésként el kell számolni, úgy, hogy az elszámolt összeggel meg kell növelni az adóalapot. Amennyiben 365 napon túli a késedelem, akkor a bekerülési érték 20 százalékával csökkenthető az adóalap, azzal a feltétellel, hogy ez a csökkentés nem lehet több a nyilvántartott értékvesztésnél.
A követeléseket és a hozzájuk tartozó értékvesztéseket a könyvekből kétféleképpen lehet kivezetni, erről bővebben blogbejegyzéseink között olvashat.
A behajthatatlan követelésekből fakadó veszteség sok esetben elkerülhető
Az adóbevallás készítése körüli idegeskedés sok esetben elkerülhető lenne. Mivel a behajtó cégek keze meg van kötve, és gyakran ők sem tudják behajtani a kint lévő követeléseket, szerencsésebb arra törekedni, hogy az egész követeléskezelési folyamatot elkerüljük. Jó megoldás lehet, ha jobban megválogatjuk beszállítóinkat. Szolgáltatásaink keretében folyamatosan monitorozzuk és minősítjük ügyfeleink beszállítóit, így segítünk elkerülni a hasonló helyzeteket.