A 6 legfontosabb dolog a faktoringról

Annak ellenére, hogy a faktorálás mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában elterjedt pénzügyi művelet, Magyarországon még mindig kevesen élnek ezzel a likviditást biztosító lehetőséggel. Hiába jelentene pénzügyi biztonságot és csökkentené a kockázatát azoknak a vállalkozásoknak, ahol például 30, 60 vagy akár 90 napra történik egy-egy számla teljesítése, a vállalkozások többsége továbbra is ördögtől való dologként tekint a faktoringra.

Faktoring egykor és ma

Talán nincs is olyan időszaka a történelemnek, amikor ne működött volna valamilyen formában a faktoring intézménye. A versenyképességet biztosító likviditásra például ugyanúgy szüksége volt a nagy földrajzi felfedezések után tengeri kereskedelmet folytató kereskedőknek, mint ma egy olyan, az áruját nagy tételben értékesítő állattenyésztőnek vagy ruhaipari szereplőnek, aki a vevővel kötött megállapodása értelmében csak 90 nappal később kapja meg az áruja/szolgáltatása ellenértékét.

Abban a 3 hónapban azonban, amíg a pénzükre várnak, ezeknek a vállalkozásoknak is biztosítania kell az alkalmazottak bérét és a fenntartási költségeit. Emellett pedig az sem ártana, ha lenne annyi tőkéje, amiből új árukészleteket tudnak vásárolni vagy termelni, hogy bővíthessék a vevőkörüket.

Ez a céges kasszába vágó dilemma hívta létre ezt a pénzügyi műveletet, ami a likviditási problémák megoldásán túl, további előnyös szolgáltatásokat is kínál a vállalkozások számára. Hogy miről is szól a faktoring és mik a legfontosabb tudnivalók róla, azt az alábbi listában szedtük egy csokorba.

A 6 legfontosabb dolog a faktoringról

1. Mi a faktoring?

A faktoring vagyis faktorálás a halasztott fizetésű – a már említett 30, 60 vagy 90 napos fizetési határidős – számla és más követelések fizetési esedékesség előtti megvásárlását takarja. Gyakorlatilag egy keretmegállapodás a faktor – vagyis a követelést megvásárló jogi személy – és az ügyfél – eladó vagy szállító – között, de a szóban forgó áru és szolgáltatás vevője is érintett az ügymenetben. Természetesen a faktorálásnak is több fajtája van, így érdemes szétnézni a lehetőségek között és megtalálni a vállalkozásra szabott segítséget.

2. A faktoring főbb feladatai

A faktoring feladatai 4 főbb területen mutatkoznak meg:

  • a faktor vagy a faktorház megvásárolja az ügyfele számlakövetelését, vagy egyéb követelését,
  • naprakészen tartja és kezeli a követeléseket,
  • beszedi a követeléseket, illetve, ha a megállapodás kiterjed rá, akkor behajtási tevékenységet is végez,
  • ügyfeleinek védelmet nyújt az adósok – vagyis a vevők – fizetési késedelme, esetleges mulasztása ellen.

3. A faktoring nem hitel

Bár könnyű lenne összetéveszteni vele, de a faktoring nem hitel. Utóbbi jellemzően csupán két szereplő, a hitelt nyújtó fél és az adós között jön létre, amennyiben az adós megfelel a szigorú kritériumoknak.

Ilyen lehet például a fedezet kikötése, nem fizetés esetén annak jelzáloggá válása, illetve változatos futamidő biztosítása, ami akár a pár napostól a több éves, esetleg évtizedes volumenig terjedhet. Ezzel szemben a faktoring 3 szereplős – faktor, ügyfél, vevő – és maga a megvásárolt követelés a fedezet. Jelzálogról ebben az esetben nem beszélünk, ráadásul a faktoring futamidejét tekintve is maximum 180 nap a jellemző.

4. Nincsenek megkötések: bárki faktorálhat

Nemcsak a már meglévő vállalkozások biztosíthatják faktoring segítségével a működésüket, hanem akár induló vállalkozások is megalapozhatják ezzel a pénzügyi biztonságot, a fizetőképességüket. És ahogy az előző pontban is írtuk, a faktoring nem hitel, így a faktoráláshoz még csak hitelképesnek sem kell lenni.

5. A faktoring nincs határokhoz kötve

A faktorálás egyik legnagyobb előnye, hogy nem zárja ki az exportkereskedelmet folytató vállalkozásokat sem a kínálatból. Nemcsak belföldi kereskedelmet folytató cégek, hanem külföldre termelő vállalkozások is faktoráltathatnak.

6. A kockázat kérdésköre

Arról, hogy ki viseli a folyamat során a kockázatot, a faktorház és az ügyfele között létrejött megállapodás rögzíti. A kockázatot tekintve alapvetően kétféle faktoringtípus közül lehet választani: a visszterhes és a vissztehermentes faktoring közül. Előbbi eset azt takarja, hogy ha a vevő nem fizet, akkor a szállítóra/eladóra száll vissza a fizetési kötelezettség, a követelés. Vissztehermentes faktoring esetén viszont a faktorház viseli a teljes kockázatot, neki kell behajtania a követelést a vevőn, míg az ügyfelét nem éri kár.

A faktorálás fontolgatása során sok vállalatvezetőben felmerül az a kérdés, hogy hol lehet egyáltalán faktoring szolgáltatást igénybe venni. Jellemzően már a nagyobb bankoknál is működik a hitelezés mellett kiegészítő szolgáltatásként igénybe vehető faktoring, de léteznek független faktorházak is, mint amilyen például a BÁV Faktor Zrt.

Kérjen árajánlatot még ma!