A digitális eszközök és lehetőségek világa egészen új platformra helyezi a vállalkozások működését, valamint az üzletszervezési folyamatokat. Elég csupán arra gondolni, hogy miután a kézi számlatömböket felváltotta az online számlázás, az nemcsak a gazdaság fehérítésének tett jót, de a pénzügyi folyamatokat is felgyorsította, tervezhetőbbé tette.

Vagy ott van például a honlapba, esetleg valamelyik social media felületbe integrált chatbot, ami akár ügyfélszolgálati folyamatokat képes átvállalni, míg a mesterséges intelligencia segítségével már a készletoptimalizálás hatékonysága is növelhető. 

A digitalizáció olyan téma, amit érdemes és ajánlott több szemszögből is körül járni. Magyarországon jellemzően inkább az eszközpark modernizálását jelenti, mivel hazánkban bár évről évre növekvő tendenciát mutat, az Európai Unió tagállamaihoz viszonyítva még alacsony a magyar kkv-k digitális fejlettsége. 

Magyarország és a DESI-mutatók

Az Európai Unió a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét az úgynevezett DESI-mutatókkal méri. Ennek 5 területe van:

• a hálózati összekapcsoltság, vagyis a vezetékes és mobil szélessávú internet elérhetősége és ára,
• a humán tőke, azaz az internethasználat, az alapszintű és fejlett digitális készségek kialakulása és alkalmazása,
• az internetes szolgáltatások használata, vagyis az online tartalmak, kommunikáció és az elektronikus tranzakciók igénybevétele,
• a digitális technológiák integráltsága, azaz a vállalkozások digitalizálása és e-kereskedelem,
• a digitális közszolgáltatások, vagyis az e-kormányzat és e-egészségügy.

Annak ellenére, hogy a tavaly berobbant koronavírus a vállalkozások jelentős részét rákényszerítette a digitalizáció, a digitális eszközök és technológiák használatára, Magyarország a digitális fejlettséget tekintve még mindig csak a 21. helyen áll a 28-ból az Unióban. Addig, amíg az uniós átlag DESI-pontszám 52,6, addig hazánké csupán 47,5. (2019-ben még a 22. helyen álltunk 42,3 ponttal.)

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az alacsony digitalizációs szint hatásaival több helyen is szembesülhetünk magánszemélyként és cégvezetőként egyaránt. 2020. július 1-je előtt például nem volt ritka, hogy a kézi számlatömbök használata nemcsak a számlázásban résztvevőknek okozott időveszteséget, de a könyvelőnek is többletmunkát okozott. A vállalkozások ügyfelei szempontjából pedig az elektronikus fizetés, az online bankkártyás fizetés lehetősége is sokat nyom a latban.

De példának okáért a vállalkozások elöregedett IT-s infrastruktúráját is említhetjük, amikor a helyhez kötött lassú gépek teszik hosszadalmassá a mindennapos ügyintézést, a lehetséges adatvesztésről nem is beszélve. Ugyanilyen példa lehet az élő hangos ügyfélszolgálatok időbeli korlátoltsága, hiszen a multik kivételével kevés vállalkozás engedheti meg magának a 0–24 órás elérést. 

Említhetjük még a modern kapcsolattartási módszereket is, mint amilyen egyfelől a social media magabiztos használata, vagy a hírlevél szoftverekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Nemcsak az értékesítés, hanem a különböző folyamatok automatizálása terén is. Másfelől munkaszervezés szempontjából a home office feltételek megteremtése is jelentős lépés lehetne.

Digitalizáció: hogyan segíti a vállalkozásokat?

Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a digitális fejlődés és fejlettség mellett a személyes jelenlét, a találkozók, illetve tárgyalások is sokat számítanak. A koronavírus utáni időszakban nyomatékot adnak az ilyen alkalmaknak. 

Ugyanakkor a digitalizációból a vállalkozások inkább hasznot húzhatnak. A teljesség igénye nélkül, a digitalizáció:

1. Időt spórol: lerövidíti és egyszerűsíti a korábban hosszadalmas folyamatokat, így az időt a vezető beosztású szakemberek és a munkavállalók is hatékonyabban tölthetik el. Például ügyfélszerzéssel, vagy egyedi kampányok megtervezésével, szolgáltatásfejlesztéssel.
2. Költségtakarékos: a kezdeti eszközbeszerzés, illetve beruházást követően olyan feladatokat lehet ezekre az automatizált rendszerekre bízni, amiért korábban még 1-2 embert kellett alkalmazni. Komplett ügyfélszolgálati és értékesítési folyamatokat, de akár a készletoptimalizálást is rábízhatjuk például a mesterséges intelligenciára, vagy olyan automatizált szoftveres rendszerekre, amelyek még az ügyfélszerzést is támogatják. Ezzel számolva, a hirdetési költségek is csökkennek.
3. Növeli a hatékonyságot: a folyamatok felgyorsítása és a költségek csökkentése lehetővé teszik, hogy a vállalkozás azon területei is fejlődésnek induljanak, amelyekre korábban nem jutott idő és erőforrás.
4. Aki lemarad, kimarad: különösen akkor van jelentősége a vállalkozások és a munkavállalók digitális fejlettségének, ha a cég céljai között az export terjeszkedés is szerepel. Emellett lassan, de biztosan a magyar vállalkozások is élni fognak a digitális lehetőségekkel – egyre szélesebb területen, ami újra fogja rajzolni a piaci viszonyokat.

Amennyiben szeretné vállalkozását digitálisan fejleszteni, nemcsak szakemberekre, de anyagi erőforrásokra is szüksége lesz hozzá. Ezt az erőforrást nem kell feltétlenül hitelből fedeznie, hiszen számlái idő előtti teljesítésével a saját bevételeiből is finanszírozhatja a beruházást. Ebben jelent segítséget Önnek a faktorálás: még a számlái teljesítési határideje előtt hozzájut a pénzéhez, amit akár ezekre az infrastrukturális beruházásokra is fordíthat. 

Ha felkeltettük az érdeklődését, ajánlatkérését itt küldheti el.