fbpx

Mit jelent a likviditás?

március 12 | 2019

Bár már többször foglalkoztunk a likviditáshoz kapcsolódó mutatókkal és ezek értékeivel, érdemes visszatérni a legfontosabb kérdésre: mit jelent a likviditás?

A likviditás röviden azt mutatja meg, hogy egy adott vállalkozás – legyen akár mikro- vagy nagyvállalat – teljesítendő kifizetéseit határidőre rendezni tudja-e. A likviditási mutató értéke egy egyszerű képlettel kiszámolható, mely a forgóeszközök összességét a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítja.

Amennyiben a készpénz likviditását vizsgáljuk, a mérőszámokon túl a likviditás minősége fokozatokkal jellemezhető. Ezek a következők: likviditás felettiség, optimális likviditás, likviditás alattiság, fizetési fennakadás és fizetésképtelenség.

 

Mit jelent a tárgyi értelmezés a likviditás vizsgálatakor?

Ahhoz, hogy a tárgyak fizetésre alkalmasak legyenek, időre lehet szükség. Ebben az esetben a tárgyak besorolása öt kategóriába eshet. Ezt öt fokozatú likviditási mérlegnek hívjuk.

Első fokon likvid eszközök azok, amelyek alkalmasak az azonnali kifizetésre. Azonnali kifizetésnek nevezzük azt, mely 30 napon belül megtörténik. Egyértelműen ilyen eszköz a készpénz! Másodfokon likvid eszköz például az értékpapír, abban az esetben, ha jegybankképes. Harmadfokon likvid eszköz lehet az a készlet, amely 1 éven belül készpénzzé tehető. Negyed-, illetve ötödfokon pedig likvid eszköz, ami saját tulajdon. Ilyen a telek vagy az ingatlan is.

 

Mikor beszélünk likviditási gyorsrátáról?

Abban az esetben, ha olyan eszközöket is bevonunk az érték kiszámításába, melyek viszonylag kevés idő alatt értékesíthetőek, pénzzé tehetőek, de a cég működésének folytonosságát nem veszélyeztetik. Ilyenkor a készletek kimaradnak a számításból, és csak likvid papírok és a vevők kötelezettségei kerülnek elosztásra a cég saját kötelezettségeivel.

 

Mi az optimális értéke?

Ez az érték eltér a normál likviditás értékétől, mert a számítása is más szempontok alapján történik. Míg az alap likviditás értéke 1-nél, vagy valamivel felette, 1-5 nél már kimondottan jónak mondható, addig a likviditási gyorsráta értéke 2-4 között lehet optimális. Ez pont a fent említett készletek bevonásának elmaradásából adódik. Mivel ilyenkor kisebb lesz az osztó, értelemszerűen magasabb értéket kell kapnunk egy optimális ráta megszületéséhez.

A művelet lényege, hogy minden esetben a rövid lejáratú kötelezettségek értékével osztunk, csak nem mindegy, hogy az osztandó értékének kiszámításakor milyen eszközöket vonunk be az alapba.

Általános vagy elsődleges formája a likviditási mutatónak az, amikor a likvid eszközök / rövid lejáratú értékek kerülnek elosztásra. Ezen belül is van egy fontossági sorrend, mely rangsorolja az eszközöket, ez pedig a következő:

  • Készpénz
  • Jegybanknál vezetett számla
  • Jegybankképes vagy azonnal készpénzre váltható papírok
  • Követelés más üzleti bankokkal szemben

Másodfokú likviditási mutatót akkor kapunk, ha a pénzeszközök és követelések értékének összegét osztjuk a rövid lejáratú kötelezettségekkel. Ebben az esetben is van fontossági sorrend, mely a következők szerint alakul:

  • Rövid lejáratú követelések
  • Közép lejáratú követelések
  • Hosszú lejáratú követelések
  • Befektetések
  • Egyéb követelések

Harmadfokú likviditási mutatót pedig úgy számolunk ki, ha a pénzeszközök, követelések értéke és a készletek együttesét összegezve osztjuk a rövid lejáratú kötelezettségekkel.

Szeretné, ha cége likviditása folyamatosan biztosítva lenne? Szolgáltatásainkkal készséggel állunk rendelkezésére.

Legutóbbi bejegyzések