A likviditási gyorsráta arról ad információt, hogy egy vállalat határidőre eleget tud-e tenni a vele szemben támasztott rövid lejáratú követeléseknek. Ebben a bejegyzésben arról írunk, hogy mikor érdemes vizsgálni, hogyan számítható ki, és hogyan lehet optimalizálni az értékét.

A vállalatok pénzügyi helyzetének elemzésekor a likviditás fontos szerepet játszik. A fogalom alapvetően kétféle nézőpontból közelíthető meg. Értelmezhető, mint fizetőképesség, és mint pénzzé tehetőség.

A vállalat fizetőképességének indikátora

Egy vállalat akkor tekinthető fizetőképesnek, ha fizetési kötelezettségeit határidőre képes teljesíteni. A likviditás ilyen szempontú megközelítése azt jelenti, hogy a vállalkozás összes forgóeszköze milyen mértékben fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ezt az úgynevezett likviditási ráta mutatja meg, amely egy relatív indikátor.

A likviditási mutató kiszámítása során az egy éven belül likviddé tehető eszközök összességét kell elosztani az egy éven belül esedékes kötelezettségek összességével. Fontos kiemelni, hogy a kalkuláció során itt a készleteket is a forgóeszközökhöz számítjuk. Amennyiben a mutató értéke 1 vagy afölötti, akkor beszélhetünk stabil likviditási helyzetről. Arról, hogy milyen a likviditási ráta elfogadható értéke, egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

A pénzzé tehetőség és a likviditási gyorsráta értelmezése

A másik megközelítés, abból indul ki, hogy egy adott eszköz milyen gyorsan, mennyi idő alatt tehető készpénzzé. Ezt az időtartamot nevezzük likviditási időnek. Ez a fajta értelmezés érthetőbbé teszi, hogy a likviditási rátán kívül miért szokás a likviditási gyorsrátát használni. Ez az indikátor csupán egy szűkített körét veszi figyelembe azoknak a rövid lejáratú eszközöknek, amelyek fedezetként szolgálnak a követelések teljesítésére, így érzékenyebben mutatja a finanszírozási gondokat.

A kiszámítás során, a készletek nem kerülnek a likvid forgóeszközök közé, a számlálóba csak a likvid papírok és a vevők kötelezettségei kerülnek, a nevező pedig a cég saját kötelezettségeit tartalmazza. A készletekkel a kalkuláció során azért nem szokás számolni, mert ezekre szüksége van a cégeknek a tevékenységük folytatásához. A mutató értéke annál jobb, minél magasabb, az optimális érték 1 fölött van.

A likviditási problémák kezelése

Egy vállalkozásnak tehát a likviditás biztosítása kulcsfontosságú feladat. Ez akkor ütközik akadályokba, ha a vállalat a tőkéjének túl nagy részét köti le hosszútávra, és ennek következtében nem tud időben eleget tenni a kötelezettségeknek. Sajnos hazánkban gyakori jelenség, hogy akár egy nyereségesen gazdálkodó cég is kisebb-nagyobb likviditási problémákba ütközik, azonban, ha ez komolyabb szinten jelentkezik és a likviditási hiány tartósan fennáll, akkor az a cég tönkremenetelét okozhatja.

A likviditási gondok sok esetben a halasztott fizetési rendszerből fakadnak. Ott, ahol szállítás/szolgáltatás teljesítménye és a pénzügyi teljesítés időben elválik, a fizetési késedelmek miatt körbe tartozások alakulhatnak ki. A faktoring jó megoldás lehet a likviditási nehézségek áthidalására, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalkozás szinte azonnal hozzáférhessen számlái bruttó értékének 90%-ához. Faktoringgal banki hitel nélkül is megoldható egy nagyobb projekt elindítása vagy a dolgozók bérének kifizetése.

Ezen felül, követelés biztosítás és a beszállítókra vonatkozó céginformációs szolgáltatás is igénybe vehető, mellyel jelentős mértékben csökkenthető az üzleti döntések kockázata.