Sok vállalkozásnak vannak cash-flow problémái. Igen jellemző ez a szállítmányozás, az építőipar és a kereskedelem területén tevékenykedő cégek esetében, ahol egyes esetekben igen hosszú idő is eltelik, mire kiegyenlítik egy számla ellenértékét. A balanszírozás a számla kiegyenlítése és a követelés teljesítése között problémás lehet. Ilyenkor több lehetősége van egy cégnek, például a faktoring részeként a követelés engedményezése. A kérdés már csak az, hogy ennek a műveletnek hogyan alakul az adózása?

Hogyan működik a követelés engedményezés adózása?

A faktor megvásárolja az ügyfele követeléseit, melyek származhatnak áruszállításból vagy szolgáltatási tevékenységből is. Természetesen díj ellenében az ügyfél mentesül a követelés beszedésétől, cserébe a faktor kifizeti a követelés vételárát. Sok esetben vállalja, hogy ha a futamidő elteltével a kötelezett nem teljesíti a kifizetést, akkor is kifizeti az ügyfélnek a követelés vételárát, ebben az esetben előzetesen egy extra biztosítási szolgáltatás/díj is része a faktoring szerződésnek.

Az 1992. évi LXXIV. törvény – Áfa – 2. számú mellékletében megtalálhatjuk a tárgyi áfamentes szolgáltatások között az engedményezést. A 9.§ (2) bekezdés szerint azonban nem minősül adóztatandó tényállásnak, tehát az Áfa törvény hatálya alá tartozó ügyletnek a faktoring ügylet keretében történő követelés engedményezés. A teljes áfa levonási jogot ez a rendelkezés biztosítja a követelés átadójánál. Fontos azonban figyelemmel lenni arra, hogy az eladást és a vásárlást is fel kell tüntetni a könyvekben.

A kivezetés során a 2000. évi C. törvényt kell figyelembe venni, melynek alapján a forgóeszközökön belül az egyéb követelések között kell kimutatni a követelés szerződés szerinti ellenértékét. Ezen felül a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályában kell feltüntetni az összeget, melyet jogosult a cég az adóstól behajtani.

Egy kicsit bonyolultabb a helyzet, ha a faktor és az ügyfél részesedési viszonyban van, valamint, ha a két vállalkozás között a számviteli törvény szerint jelentős részesedési viszony van. Az ügylet érinti a társasági adóalapot is abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozásokról van szó. Ilyenkor az 1996-os, társasági- és osztalékadóról szóló LXXXI. törvény az irányadó. Az adózással kapcsolatos információkat is itt találjuk és a behajthatatlan követelések esetében is innen tájékozódhatunk a kivezetés szabályairól.

A tökéletes megoldás vállalkozások számára

A cégek vezetőinek is biztonságot nyújt, ha pénzügyi stabilitás övezi a vállalatot és nem kell magukra vállalniuk a követelések kezelését. Ebben nyújtanak segítséget pénzügyi szolgáltatásaink, melyek segítségével könnyebben kezelhetők lesznek a kötelezettségek és csökkennek az adminisztrációs terhek.