A mérlegkészítési időszak egyik fontos kérdésével, az elengedett követeléssel foglalkozunk mai blog posztunkban. Mi a fogalmi különbség a behajthatatlan követeléshez képest, milyen esetei vannak, hogyan jelenik meg a könyvekben és milyen módon befolyásolja az adóalapot. Kitérünk arra is, hogy miben más, ha a követelés elengedés kapcsolt vállalkozások között történik.

A követelésbiztosítás előnyei

A halasztott pénzügyi konstrukció szerint működő cégeknek gyakran jelent komoly likviditási problémát, hogy a számlák kifizetésére jelentős késéssel kerül sor. A szolgáltatásuk ellenértékére hosszasan várakozó cégeknek alapvetően 3 megoldási alternatívája van. Legszerencsésebb eset, ha a követelés biztosítva van. Vannak olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek keretében a faktoring cég a biztosítási limit nagyságáig vállalja a számlák megfinanszírozását és a hitelbiztosítóval való szerződést. Így nemfizetés esetén a követelés behajtását nem az adósságrendezésre várakozó vállalat végzi.

A követeléskezelés kockázata

Abban az esetben, ha a követelés nincs biztosítva, a vállalkozás saját maga is bevonhat egy behajtó céget. Ebben az esetben még van remény a számla rendezésére. Ezek a cégek leveszik a terhet a megbízóik válláról és ők folytatják a kommunikációt az adóssal. A követelés behajtás hatékonysága nagyban függ a cég tapasztalatától, jogilag ugyanis ők se tudnak többet tenni, mint a megbízó, ugyanolyan jogszabályok vonatkoznak rájuk is. Amennyiben a behajtás sikertelen, úgy a követelés behajthatatlanná válik, és ki kell vezetni a könyvekből. A kivezetés jogcíme befolyásolja a társasági adóra gyakorolt hatást. A behajthatatlan követelés és a tao viszonyáról egy korábbi bejegyzésünkben találhat további információkat.

A követelés elengedés társaságok között

A behajthatatlan követeléseket addig tartalmazzák a könyvek, amíg azok rendezésre nem kerülnek. Amennyiben a cég úgy dönt, vagy ha kétoldalú megállapodás jön létre, a követelés elengedése is opció lehet a rendezésre. Sőt, van olyan eshetőség, amikor ezzel a vállalat jobban jár.

Egymástól független vállalkozások esetében ez akkor jellemző, ha van rá esély, hogy az adós a tartozás egy részét, az el nem engedett részt képes lesz rendezni. A könyvekben az elengedett követelés értékének elszámolása rendkívüli ráfordításként történik. Alapvetően két olyan eset van, amikor az éves összeg nem növeli az adózás előtti eredményt. Az egyik ilyen, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, a másik pedig, ha a vállalat olyan magánszemélynek nem minősülő külföldi vagy belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Tehát, csak akkor kell megnövelni a társasági adó alapját az elengedett követelés összegével, ha az elengedés egy kapcsolt vállalkozás javára történik. Független vállalkozás esetén a követelést elengedő fél nem adózik.

Elszámolás az adós szemszögéből nézve

Az a vállalat, melynek javára elengedik a követelést, bevételként kell, hogy kimutassa könyvelésében az összeget. Ez a társasági adó alapját fogja képezni, nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni vele. Magánszemélyek esetében a megszűnt tartozás szintén bevételt jelent és az adós az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként köteles kimutatni.